Bejegyzések

Maladaptív sémák

A lenti összefoglaló csak egy rövid, gondolatébresztő a sémákról, amik -reményeim- segítik önmagunk működésének mélyebb megértését. Induljunk ki abból, hogy mit is jelent a kifejezés? A séma: egyfajta mintázatot, sztereotípiát jelent. Ide tartoznak olyan -tárgyi- sémák is, mint pl. van egy már kialakult, belsővé vált képem az asztalról. Ez lehetővé teszi, hogy ha valaki egy asztalról beszél, akkor értem, tudom, hogy miről beszél, nem kell külön elmagyarázni, leírni, lerajzolni, hogy miről van szó. Egy ilyen Bővebben……

Szerző: acsizi | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A negatív és a pozitív gondolkodás is szélsőséges?

Egy kutatás is azt az eredményt hozta, amiről én is évek óta beszélek a hozzám fordulóknak: mind a negatív mind a pozitív gondolkodás szélsőséges, éppen ezért szélsőséges lesz az eredménye is. Érdemes törekedni a helyzetünk, vagy a belső érzelem világunk reális leírására -minősítések nélkül. És ha ez nem megy, akkor utána menni, hogy vajon miért nem? Egy életszerű példa: “Holnap állásinterjúm lesz, de tuti nem vesznek fel, mert bár pontosan passzolok az elvárásokhoz, de ez Bővebben……

Szerző: Csizi András | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Boldogság kapcsán

Nem az apróságok vagy az azok élvezetének képessége tesz boldoggá hanem az, amikor kapcsolódni tudunk a saját belső igényeinkhez és azt lelkifurdalás, bűntudat nélkül ki merjük fejezni és meg merjük élni… Ha ez nem megy, akkor mindig az a kérdés, hogy: miért érzek lelkifurdalást/bűntudatot, ha csak a saját örömömre teszek valamit? miért nem tudok/esik nehezemre kapcsolódni a saját vágyaimhoz? mi az, ami megakadályoz abban, hogy felszabadult legyek? #csiziandras Kép forrása: https://pixabay.com

Szerző: Csizi András | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Gyereknevelés vs JELENLÉT

Van gyereknevelés valójában? Szerintem nincs… Ugyanis úgy gondolom, hogy minden megszületett gyermekben az az -egymással összefüggő- alapvető vágy él, hogy megismerje önmagát és a világot. A szülőknek ezt a folyamatot lenne kötelességük támogatni. Ehelyett viszont sajnos az történik, hogy a szülők: – jobban tudják, hogy mire van szüksége a gyereknek ahhoz, hogy felnőve sikeres legyen (értsd: sokat keres, családja és irigylésre méltó, “menő kellékei” vannak az élethez), és aszerint alakítják az útját, hogy igazuk legyen… Bővebben……

Szerző: Csizi András | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Nárcisztikus kapcsolatban

“Egy nárcisztikus sosem gyógyul párkapcsolatban” (Dr. Bánki György pszichiáter) Ebből következik, hogy ha valaki azzal a reménnyel megy bele egy kapcsolatba, hogy “majd én segítek neki/miattam megváltozik”, biztosan kudarcra van ítélve… Egy nárcisztikus mellett -is- érdemes teljesen egyszerű kérdéseket feltenni magunknak ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjunk hozni: – Jobban érzem magam vele, mint a kapcsolat előtt? – Felszabadultabb/kiegyensúlyozottabb vagyok vele, mint nélküle? – Biztonságban érzem magam vele/bízhatok benne? – Támogat abban, hogy megvalósítsam magam/álmaim/vágyaim? – Bővebben……

Szerző: Csizi András | Közzétéve: telt el a közzététel óta

A megfelelési kényszer paradoxona…

Lásd a képen a szöveget és: …ha abból a vágyból indulok ki, hogy önmagamért szeressenek, ez pont azért nem valósul meg soha, mert elkezdem akarni, hogy a lehető legjobb legyek, formálom magam, vagy csak jónak láttatom magam, de közben nem veszem észre, hogy ezzel azt üzenem magamnak -és tudattalanul kifelé is mindenkinek- amit valójában teszek: “azt kérem mindenkitől, hogy csak úgy szeressen, ha jó vagyok, mert én is csak így szeretem magam. Ha nem jól Bővebben……

Szerző: Csizi András | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Terápiás cél vs eredmény

Miért nem érjük el a célt sosem? A hozzám fordulók szinte 100%-a -miután elmondja mi a problémája- azzal folytatja, hogy: “…és azt szeretném, ha nem így működnék/megszűnne a problémám”. Erre azt szoktam mondani, hogy: “akkor sajnos nem tudok segíteni…” A kezdeti “sokk” után azért hozzáteszem, hogy ÍGY nem tudok segíteni, ugyanis ha célokat tűzünk ki egy lelki folyamatban, akkor pontosan azt csináljuk, mint amit -vélhetően, aztán persze kiderül: valóban is!- a szülők is tettek vele: Bővebben……

Szerző: Csizi András | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Az éretlen szülő nem nyújt biztonságot

Az éretlen, “fel nem nőtt szülő” sokszor identitásnak választja a szülőséget (mivel addig képtelen volt megtalálni a sajátját), ezzel viszont együtt jár, hogy képtelen biztonságot nyújtani gyermekének. Sőt, súlyosabb esetekben (ki)használni kezdi, szülői tulajdonságokat, tetteket vár a el gyermekétől, hiszen ő maga lelkileg még gyermek… A másik gyakori alaphelyzet, amikor a szülő súlyosan elhanyagolja a gyereket, aki kénytelen lesz idő előtt felnőni, felnőtt szerepeket magára vállalni, saját magáról gondoskodni, ha életben akar maradni Mindegyik következménye: Bővebben……

Szerző: acsizi | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Elégedettség – jelen, vagy jövő idő?

Nagyon sokakra jellemző az a látszólag “ártatlan” hozzáállás a dolgokhoz, hogy: “majd, ha…” Pedig minden itt és most történik, itt és most érezzük. Ha pl. a jelenben nem vagyunk elégedettek, akkor nem az a fő kérdés, hogy “mi/ki kell ahhoz, hogy elégedett legyek?”, hanem az, hogy “mi/ki az ami/aki megakadályoz abban, hogy elégedett legyek?” #csiziandras (Fotó forrása: pixabay.com)

Szerző: acsizi | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Ki is nárcisztikus valójában?

Elgondolkodtató: hol tartunk önismeretben? Nagyon könnyen eshetünk abba a hibába, hogy -több mai divatos cikk elolvasása után- először “diagnosztizálunk” (úgy, hogy egy valós diagnózis egy gyakorlott szakembernek is több alkalmas találkozás, tesztelés stb. utáni elemzés eredményeként tud csak megszületni) a párunkra mutogatunk, hogy azért szenvedünk mellette, mert ő nárcisztikus. De addig ritkán jutunk el, hogy magunknak feltegyük azt a kérdést, hogy vajon miért pont ilyen társat választottunk, és miért is vagyunk még mindig vele? És Bővebben……

Szerző: acsizi | Közzétéve: telt el a közzététel óta