Első kliensem (egy 33 éves nő) bejegyzése:

“2008-ban a következő problémámmal kezdtünk dolgozni. Kamaszkorom óta “pánikoltam”, konkrétabban tömegiszonyom volt. Ez az érzés hatványozottabban jelentkezett amikor fullasztó, meleg volt az idő. Nem szálltam fel tömegközlekedési eszközökre, nem jártam el otthonról, csak munkába, nyugtatót szedtem. Aztán megismertem András módszerét, melynek hatékonyságát saját életemben is megtapasztaltam. Elmúlt a szorongás, kiegyensúlyozottabb lettem és …igen….felszabadultabb. Már a gyógyszer dobozára sem emlékszem.
Ezúton is köszönöm Neked.

Ha időpontot szeretne kérni: Időpontot kérek

Ha további kérdése van: Kérdésem van

12 Comments

Zsófia · 2017. szeptember 7. csütörtök at 19:48

Elég sok megpróbáltatás ért gyermekkoromban.
Amelynek hatására sok szerepet öltöttem magamra. Andrással való közös munkánk során, sikerült levetkőzni ezeket a szerepeket és rátalálni, elkezdeni megismerni az igazi énemet.
Ezen kívül sikerült felismernem, hogy magamra mindig számíthatok és önmagamnak én vagyok a legnagyobb támasz.
Sikerült megfelelési kényszeremtől is megszabadulni.
Elindultam egy olyan úton, ahol felelősséget vállalok magamért és a döntéseimért.
Megtanultam becsülni magam.
A konzultációk segítségével megtanultam a nehézségekre úgy tekinteni, hogy azok segítettek hozzá, ahhoz amit most szeretek és tisztelek magamban.
Sokkal könnyebb az élet összes területén a dolgom, mióta sokkal jobban tisztában vagyok önmagammal.
Mindenkinek csak ajánlani tudom!

"B" · 2016. május 19. csütörtök at 10:12

Kedves András!

Köszönöm az üzenetét!! Nagyon hasznos és hatékony volt az Önnel töltött idő, bár belátom hogy túl kevés ideig vettem részt az órákon.
Az életem legnehezebb időszakát éltem és el sem tudtam képzeli, milyen lehet és miről szól az Ön által használt módszer, nekem nagyon tetszett és minden egyes ” foglalkozás” után sokkal jobban éreztem magam. Közvetlenül az órák után is, nagyon sokat jelentett nekem, hogy a napjaimat ép ésszel túléljem.
Az Ön személye is hozzájárult az eredményhez, nem tudom más milyen eredményesen végzi a munkáját, de az biztos hogy az Ön személyének is köszönhető hogy a páciensek biztonságban érzik magukat és meg tudnak nyílni Ön előtt.
Köszönöm szépen..

Amit megfogadtam az Önnel töltött idő után – miután elég erősnek éreztem magam ehhez – az az, hogy magamat rendbe fogom hozni és azután zárom le, vagy esetleg folytatom másként a kapcsolataimat, munkámat, életemet.
Örömmel kimondhatom, hogy sikerült. Sikerült önmagamat szépen egyensúlyba helyezni, örömmel kelni reggelente és örülni sok sok dolognak ami engem körülvesz. A tükörbe nézek és rendben vagyok, ez egy nagy csoda!!
Aztán a munkám, sikereim vannak és nagyon boldog vagyok (amúgy is imádtam a kihívásokat, ezek nélkül nem tudok létezni..), szeretem a munkahelyemet és minden nap örömmel kezdem a napot!

A párkapcsolatom: nagyon fájó, nehéz, rögös út volt a miénk. Sajnos majdnem, hajszál híján, belefáradtam a harcba, de most elmondhatom hogy mindegyikünk – sebekkel ugyan – de baráti viszonyban el tudtunk egymástól szakadni.
A baj az, hogy a volt párom, “A”, nem találta meg az útját és ez kihatással van ránk (a gyerekekre). Sok a gondja önmagával és ennek isszuk a levét még a mai napig.
Igen, ez az amiben az Ön módszere nekem sokat jelentett, megtalálni önmagamat. Neki is ezt javasoltam, forduljon segítségért valakihez, mert ez nem szégyen. Ez az ő veszte, ezért szenvedtem annyit mellette (önbecsülés hiánya, önbizalom hiánya, lecsúszottnak érzi magát stb.) Egy ilyen férfi, tele hozott problémával, akart rajtam és a gyerekeken beteges módon uralkodni, hordani a nadrágot..
Bár elmenne Önhöz, biztos jót tenne neki. De ez már az ő baja.

Úgy érzem, még sok erősítésre van szükségem, mert vannak időszakok, amikor nehéz, nagyon nehéz…
De megyek előre és nem hagyom magam!
Örülök hogy megismertem, köszönöm szépen!

Üdvözlettel:
“B”

Edit · 2016. április 24. vasárnap at 13:59

Egy 17 éves, sehová sem tartó párkapcsolatból kilépve teljesen meghasonlottam önmagammal, ehhez nagyban hozzátett a volt párom zsarnokoskodása is. Idegösszeomlást kaptam, skizofrén epizódokkal, mélységes mélyen jártam. Pár dologban biztos voltam, tudtam, hogy időre van szükségem, hogy gyógyszerek nélkül akarok kimászni ebből, és hogy nekem kell csinálni, más nem oldja meg helyettem. Munkahelyet váltottam, olyan helyen kezdtem dolgozni, ahol ilyen idegállapotban is lehetett, és közben a világon minden követ megmozgattam, hogy összerakjam a pici apró darabokra hullott önmagam. Minden létező könyvet, internetes forrást elolvastam, beszéltem papokkal, pszichológusnál, pszichiáternél jártam, igyekeztem magyarázatot találni arra, mi történik velem. Nagyon apránként haladtam, a mindennapjaim pokoliak voltak, nem gondoltam volna hogy ennyi könnye van egy embernek. Viszonylag sok munka volt már mögöttem, rengeteg hibámmal, rossz döntésemmel, gyerekkori sérülésemmel szembesültem, mikor is megakadt a folyamat, nem tudtam, mitévő legyek, tudtam már sok mindent, de fogalmam sem volt, ebből hogyan lehet előre lépni. Ekkor jutottam erre a honlapra és gondoltam teszek egy próbát. Megérte, mindössze hat alkalom kellett ahhoz, hogy a maradék terheket is le tudjam tenni és újra minőségi életet legyek képes élni. Tetszett az, hogy amikor bennem még csak éppen megfogalmazódott, hogy már talán nem is kell segítség, András maga közölte velem, hogy ha igénylem, természetesen jöhetek még, de ő úgy látja, már egyedül is megállok a lábamon.

Ennek már több éve. Azóta új párkapcsolatban élek, házasságban, anya lettem, húsz hónapos kislányunk testvére hamarosan megszületik. Boldog vagyok, kiegyensúlyozott, függés nélkül tudok kötődni, a konfliktusaimat is hatékonyan, megértéssel, türelemmel tudom kezelni. Felfogtam mit jelent, hogy a boldogságomért én vagyok a felelős, nem más. Jól vagyok, boldog vagyok, és így utólag örülök annak a mélységes lelki nyomorban töltött két évnek, mert rengeteget tanultam, nyertem belőle. Végül a megfelelő helyen sikerült a mostani egészséges állapotba jutnom, András segítségével, csak ajánlani tudom bárkinek!

Kriszti · 2015. november 29. vasárnap at 21:51

Andráshoz eltört szárnyú madárként érkeztem. Olyan madárként, aki maga törte szárnyát. Szándékkal, csak akkor még nem értettem miért. Hosszú, mély és bizalmas út volt: András feldobott, és megtanultam újra repülni.

Hóangyalka · 2015. november 14. szombat at 13:09

Andrással pár éve “dolgoztunk együtt”, egy meglehetősen mély depresszió kellős közepén kerestem meg őt. Úgy gondoltam, abból a pokolból nincs kiút, a reménynek csak egy nagyon apró szikrája élt már bennem. Aztán szépen lassan megtanultam két fontos dolgot Andrástól: az egyik az, hogy rajtam áll, melyik tüzet “táplálom”, milyen gondolatokat hagyok elhatalmasodni a fejemben, a másik pedig az, hogy nem próbálni kell, hanem tenni. Ezek a “tanácsok” azóta is visszaköszönnek, és segítségemre vannak, amikor úgymond lankad az életkedvem, vagy elmerülnék a sok negatívumban…ezért mindig örömmel, és pozitív érzésekkel gondolok a közösen töltött órákra! Hiszem, hogy ezek jelentősen hozzájárultak nem csak gyógyulásomhoz, de fejlődésemhez is.

László · 2015. április 13. hétfő at 17:51

Azt vettem észre magamom, hogy az utóbbi párkacsolataimban ugyanaz az érzés és ezáltal viselkedés jelenik meg ismét. Ez az érzés a szerethiány volt továbbá, azt éreztem, hogy én mindig többet adok, teszek bele a kapcsolatba, mint a párjaim. Ez a szeretethiány a viselkedésemben is megjelent. Ez és más dolgok a kapcsolat végéhez vezetettek, pedig utolsó páromat el is jegyeztem (ő volt az első).
Mivel korábban felismertem ezt, illetve akkori párommal szükségesnek éreztük szakember igénybevételét elmentünk pszichológushoz, aki engem Andráshoz küldött. Itt és így kezdődött az a majdnem 2 éves kapcsolat illetve “kezelés”. Nagyon érdekés volt számomra azt tapasztalni, hogy ez ilyen jellegű kezelések valóban sikeresek és a múltból a tudatalattiban ragadt dolgok, blokkok feloldásával reakcióm is változnak. Köszönet Andrásnak, hogy ezen a problémom túl segített. Most már úgy érzem ez a szeretethiány-érzés nem fog ilyen állapotokat előidézni a jövőbeni életemben, kapcsolataimban. Örök hála!

Tibor · 2014. június 2. hétfő at 20:21

Andrással több, mint 2 éve dolgoztam együtt. Akkor jutottam el az életemben arra a pontra, amikor felismertem, segítséget kell kérnem, mert egyedül nem tudok továbblépni. Az emberi kapcsolataimban és főleg a párkapcsolatok területén voltak problémáim, amiket már évek óta próbáltam megoldani… sikertelenül. Kétségbeesve, és először szégyenkezve kértem segítséget, és szerencsére egy olyan emberre akadtam András személyében, aki képes volt segíteni. A segítő beszélgetés fordulópont volt az életemben, ma már sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, és boldogabb vagyok. És az eredeti problémám is megoldódott. 🙂 Azt azért el kell mondanom mindenkinek, aki erre szánja magát: csak azt várhatja el tőle, amit ő maga is beletesz. És van, hogy sokat kell beletenni. Ha erre valaki képes, és hajlandó, András személyében megtalálja a megfelelő segítőt. Köszönök mindent még egyszer!

Gabriele · 2012. október 2. kedd at 11:17

Mint mindenkié, az én helyzetem is speciális volt.
Speciális azért, mert sikeres és megbecsült ember voltam a mindennapokban, úgy otthon, mint a szakmámban, de nem tudtam felül kerekedni a kemény szenvedélybetegségeken, a dühkitöréseken, a siker hajhászásán és az egó okozta rossz tulajdonságokon… mindezek után jutottam el Andráshoz.
András nálam választ és megoldást nyújtott a problémáimra.
Fél év után már határozott javuláson mentem keresztül és bő egy év után már egyáltalán nem nyomták a lelkemet az elmúlt hosszú idők gyötrelmei.
Mindazonáltal szentül meg vagyok győződve róla, hogy András személyisége, nyugodt de határozott stílusa és a páciens gondjával szemben mutatott alázata nélkül ez egy sokkal rögösebb 1,5 éves terápia lett volna annál, ahogy én azt megéltem.

Rendkívüli eredményeket értem/értünk el!
Ma már a lelkem olyan erős állapotban van, ami képes a helyes irányba vezetni (drogoktól mentesen) a testemet és az életemet is és nem utolsó sorban a környezetem is élvezi, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb és harmonikusabb személyiség lettem.

Mivel én ebben a cipőben jártam még a terápia megkezdése előtt, ezért azoknak szeretném szívből ajánlani Andrást, akik azt hiszik, hogy csak a gyengék szorulnak terapeutára vagy pszichológusra… pedig a problémák megoldására itt megtalálhatja a választ az, aki ráébred gondjai megoldásának szükségességére.

Lilla Kinga · 2012. január 6. péntek at 15:46

Több terapeutával volt már dolgom, és nekem eddig András volt messzemenően a legjobb. Úgy tapasztaltam, hogy nagyon sokat számít a pozitív hozzáállás, a kedvesség és az őszinteség, amivel ő rendelkezik. Maga a módszere nagyon tetszik, legalábbis belőlem olyan dolgokat hozott elő, melyeket mélyen eltemettem magamban, holott nagyon fontosak. És ennek örülök.
Összefoglalva pozitív tapasztalatom van, pedig azt gondolom nagyon mély depresszióval kerültem oda. A pokoltól való félelem átjárta minden napom szinte minden percét, és én- Andrással ellentétben- az elején nem hittem igazán, hogy ezen lehet “segíteni”. Lehetett, ő megmutatta hogyan, és ma elmondhatom, hogy 90%-ban pokolmentes az életem, és jól vagyok.

Anna · 2010. november 28. vasárnap at 07:42

Egy év egyéni foglalkozás után úgy érzem, hogy nincs ehhez fogható módszer, ami ennyire meggyógyítaná és felszabadítaná a lelkemet. Kipróbáltam már kineziológiát, spirituális önismereti tanácsadást, családállítást, egyéb önismereti tréningeket, de ezen a terápián éreztem egyedül, hogy hosszútávon és tartósan megkönnyebül a lelkem. Csak ajánlani tudom mindenkinek!

Anita · 2010. június 25. péntek at 16:09

Andrással nagyon jó, és eredményes volt együtt dolgozni. Két fontos kérdésben is képes voltam döntést hozni, amiben addig nem láttam a megoldást, de talán a pontos problémát sem. Az egyik gyakorlattal viszont megláttam mindent, és mintha mázsás kő esett volna le a szívemről, hogy tisztán látok és dönthetek. Egy héten belül megoldódott a problémám, visszatértek lekötött energiáim. Csak köszönetet mondhatok szeretetteljes munkájáért.

Anna · 2010. május 11. kedd at 11:33

Lányom születésével minden megváltozott! Olyan személyiségjegyekre világított rá az, hogy Anya lettem, amit nem tudtam azelőtt magamról. A folytonos szorongás hatására ez odáig fajult, hogy a tejtermelésem olyan volt mint a meségben: “hol volt, hol nem volt”…Segítséget kérve Andrástól, már egy hónap után érezhető volt a foglalkozások hatása. Kevesebbszer tört rám a szorongás, vagy ha mégis előjött, akkor hamarabb tudtam túllendülni rajta, a tejtermelés kiegyensúlyozottá vált, és lassan eljutottam odáig, hogy mindezek ellenére, elég jó anyja vagyok lányomnak! Úgyhogy köszönet érte!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.